Nem találom a helyem ebben a rendszerben
Növelem a kávéadagom az excelben
Pillangóként libbenő kis papírhajók
Háttérben felpopoló modal dialog
Ma reggel végre ismét itt volt a mézanyó
Fospermetet széjjelfröcskölni volna jó
Pszeudopéntek van szombaton s egyedül kódólok
S közben folyton a problémákra gondolok
Frissen lettem ifjú lakástulajdonos
Rosszul olvasta az órát le az eonos
De nem baj, legfeljebb kétszer annyit fizetek
Így fospermetező gépre már nem gyűjthetek
Mobilom háromszorozó díjcsomagban van
Hétszáz forintot basztam el a menüsorokban
De nem untatlak tovább a részletekkel
Orvosi táskám tele sógikészletekkel
Gyönyörű időben rohadok itt, ez a pszeudo péntek
De a többiek hangját már hallom a lift mögül
Egzotikus szigetet nézek a googlemapsen
A tengerszint emelkedéséneeeeek
Csak a bálna örül
Ancient sign of a coming storm
Elindulok haza a munkából.
Megyek át, gyalogolok a járdákon, várok a pirosnál, megyek
hazafelé.
Átmegyek a nyolc rozsda és székletszagú vágányon, a papsajtok és
madármályvák közt falra graffitizett tunyacsáp mellett,
át az elhagyott játszótéren, régen leszakadt hinták, szeméttel
borított, szétfagyott pinpongasztalok között.
Belépek a szétrohadt, bedőlt kerítés résén.
Elmegyek a sikátorok között, ahol fáradt, fázó nénik olcsó, színes
bugyikat árulnak.
Gázolok az avarban, sok avar van, hideg, téli avar. Nem játszanak
most gyerekek a fák közt.
Megyek tovább a tízemeletes nekem kijelölt húgyszagú bejárata
felé.
De valami nem stimmel. Nem jó a kulcsom a zárba.
Álljunk meg egy szóra.
Az a zavart, üres érzés.
Az agyam lassan kapcsol.
Rossz kontextusban vagyok.
Ez nem a mostani albérletem, hanem a három évvel ezelőtti.
Eltévesztettem.
Nosztalgiával vegyes, ijesztő érzés.
Az ember már saját magában sem bízhat.
Néhány percig valóban azt hittem, hogy a három évvel ezelőtti
önmagam vagyok.
És most beugrik minden.
Nem vagyok egyetemista már.
Nem lakik már itt tesóm.
Nem azokat a zenéket szeretem.
Már nem is ott dolgozom, ahol.
Már mások az álmaim, egyesek elkoptak, megvalósultak, újak
jöttek.
Más dolgokon rágódom.
Mást csinálok, amikor dolgozom, és mást, mikor nem.
Más verseket írok.
Több sebet szereztem azóta, másokat.
A régiek pedig megfakultak, elfeledődtek.
Van néha így.
Amikor reggel felkelek, és még az álom és ébrenlét határán azt
hiszem, máskor, máshol vagyok.
Aztán rájövök, hogy nem ismerős a szoba, az ágy, nem tudom hol
vagyok.
Kidöccen az ember agya,ez a színzsír szürke szerv.
De aztán minden beugrik, inkrementálisan rámrakódnak az azóta
eltelt évek.
Máshova kell hazamennem.
Szerda reggel van
Mélázva bukdácsol a 30A busz a vasút melleti
elhagyott úton
Debrecen patkóbele ez a környék
Volán telep. Ezernyi ócska rozsdás
buszcsontvázzal, halmokban karburátorok, málló motorháztetők
Füstölve, puffogva melegíti ősi aggregátorait
egy óriás emelős mobildaru
Elég öregecske már ő is, vadiúj, csillogó társai
közt fog szorgos dolgára szlalomozni
De azt én nem fogom látni
Akkor én már továbbsuhantam
A 30A-s busszal egy jobb élet felé
Előttem vének ülnek
Mellettem is, mindenhol
Ez a vének busza, a vének országa
A múltról regélnek, képzeletben csapkodják
egymás hátát
Ők még megették a salátalevest
Túl hangosak, de most nem bánom
Férfi és nő, nem az idegesítő néni-néni
csitchat
Akciós bútorokról...
Mindegy is, csak háttérzaj minden
Az én világomban most ősdaruk és mohos fák
bólogatnak a nedves aszfalt mellett
Mert esett az éjjel
Olyan frissen mázolt a világ
Igazából most is esik
Olyan kedvetlenül, öregesen szemetel
Hetek óta borús az idő
És ez az átkozott sirokkó
Arcomba hordja a benzingőzt s salakot
Amit e város az utcákra okád
S a sok kis nyüzsgő lény a szippantókájával
Gondosan testébe lapátolja
Ahogy kétségbeesetten cirkálna a boldogság
felé
Tegnap összeállt a kód
Fordul és pördül
Néhány cserfes raise-condition gyerek figyel még
benne, gyanítom
A rothadó patkánytetem is annihilálódott
Ez egy szép szerda lesz
Termelékeny
Gondoltam, írok egy étteremkritikát, úgysem írt még ilyet senki.
A - legalábbis számomra - megjegyezhetetlen nevű debreceni Trinacria étteremről van szó.
Egy igazi jó kis olasz étterem a Batthyány utcán.
Egyszerűen nem tudok betelni az Etna nevű pizzájukkal, mindig csak azt enném, olyan jó fajta csípős pizza, valódi paprikával és vékony, ropogós tésztával... Hmmmm...
Szerencse, hogy most ettem kolozsvári paprikás szalonnát, mert különben csorogna a nyálam.
Na de amikor a képek készültek, erőt vettem magamon, és mást rendeltem.
Előételnek:
Marha carpaccio, rukola, parmezán
Nagyon vékony nyers sonkák, ott a zöld rukkola és a tetején a hártyavékony faggyúszerű sajt, mármint az állaga volt faggyúszerű, az íze különleges volt, finom volt nagyon, ketten ettük.
Volt hozzá valami különleges ropogós kenyérféleség is.
Az én másodikom ez a tészta volt, brokkolival, olyan kevésnek tűnt, de csalóka, mert az előétellel együtt azért jól feltöltött.
Ez pedig Calzone csukott pizza, így az alapanyagok nem sülnek hanem megfőnek benne, jó kis nyúlós lesz a sajt. Tojás, paradicsom, szép paprika, sonka és talán kolbász is volt benne. Mellette a hűsítő paradicsommártás, ízlés szerint adagolható. Ez is finom volt, belekóstoltam. Adtak hozzá parmezánmorzsalékot is, lehetett szórni, amennyit nem szégyelltünk, bár csak csínján azért, erős az íze.
Összeségében véve megint nagyszerű élményt szereztünk magunknak a párommal.
Ettünk már itt lasagnét, sok fehér mártással volt, ami feldobta, viszont nagyon nehéz kaja, vigyázni kell vele.
Ettünk leveseket, amit ilyen kerámiában hoztak ki, ami nagyon sokáig annyira forrón tartotta, hogy nem lehetett enni. Mert ugye én úgy szeretem, hogy azonnal gyorsan bezabálni erőltetett tempóban. Hát ennél gyorsan leégettem a nyelvem, aztán lassítottam.
Ugye az Etnát mondtam már, annak az ára 1800 volt ha jól emlékszem, szóval drágább, mint egy átlagos pizza, de sokkal jobb annál, és hiába vékony a tésztája, de van benne anyag, nehezen bírok magamba tömni egy egészet.
Egy másik dolog még, ami teszik a helyben, hogy a pincér pont jó arányban kedves/tartózkodó. A Lucullusban volt egyszer egy olyan pincér, aki nagyon túljátszotta a szerepét, karót nyelt meg ilyenek, és kényelmetlen volt. A Play Pubban meg az ellenkezője esett meg velem, hogy le se sz@rtak, mert csak egy csóró menüs egyetemista voltam, ott álltak a pincérek középen mind a négyen tétlenül, mi meg vártunk és vártunk... Pedig a kajájuk jó...
Szerintem ez a Trinacra Debrecen legjobb étterme, a Kashmir mellett. Sok más étteremben is ettem már nagyon finomat, de ebben a kettőben még nem ettem rosszat, ezért szeretem őket.
Na, hogy negatívumot is mondjak, van délben menü is ezen a két helyen, és az azért mégis csak menü, ami van, mikor nem ízlett a Trinacrában. A Kashmirban viszont az is finom, cserébe akkor csinálják, ezért nincs azonnal kész, és drágább is kissé, mint az átlag.
Bús hétfő reggel
Én már benn vagyok
Jó török teával
Böngészőt indítok
Cserfesen villódzva, egymást zavarva
Epilepsziás titáni sokkban
Ugrálnak az ablakok
Meg sose unják
Mintha csak tudnák
Authentikálni
Én többé nem fogok
Hol volt, hol nem volt, hetetdhét országon is túl, ott, ahol a kurta farkú malac túr, élt egyszer egy gjokutógin. Volt három testvére, kosikakegin, hajagürigin és bógin. Kosikakegin volt a második legidősebb, hajagürigin idősebb volt bóginnál, gjokutógin viszont kosikakeginnél volt fiatalabb.
Egy ősi, majdnem teljes egészében katsurafából épített kastélyban éltek mint a 17-en, az öreg király, meg a személyzet. Volt egy hegyi juharból ácsolt közepesen idős kút is. A kastély mellett ÉÉK-re mélyzöd erdő volt, térmágusok laktak benne. KDK-re egy vonalas pusztaság volt található, szikes végén szakadék szélén állt a titokzatos, tiltott, elfelejtett, ősi Jagura vára.
Hosszú fegyverszünetekkel megszakított elefántos háború folyt a király és kihívója, az aposztrófos király között. Madár államközösség is volt és pehellyel kivert katsura torony. Meg nagy csontkatapultok. Említettem már a térmágusokat?
Egyszer, egy kellemetlen tavaszi péntek délelőtt követek dörönböltek az ónsujtásos álkatsura főbejárati lövegajtón.
To be continued...
Ma ejjel oseim csarnokaban jartam
A fold
alatt van ez a csarnok
Volt egy
osoreg osom, aki meg mindig el
Senki mas
nem volt ott rajtunk kivul
Rez es
vastargyak, kulonleges szerkezetek a falakon
Es ket
uszomedence egymas mellett
Az egyik
be belevizeltem
Szazodok
ota all ez a hely
A medencek
vize mindig tiszta marad
A masikban
uszkaltam
Es eszembe
otlott, hogy en mar jartam itt
Regen,
gyerekkoromban mar jartam itt almomban
Es akkor
is itt volt ez az osoreg neni, az osom, aki el
Es eszembe
jutott a felelem kesobb, hogy el-e meg, mire ujra eljovok
Es el
Nem
olyanfatja, aki ne elne
Pedig
torekeny
Beszelt
nekem oseim titkairol
Ebben a
barlangban, mert barlang volt
Alacsony
mennyezettel
Es a hideg
szikla szagaval
Csodalatos
volt
Tobbre nem
emlekszem
Ezt is
elfelejtettem
De reggel
a 30-as buszon ulve
Meglattam
egy kavereklamot a mocskos allomas mocskos kocsmajanak falan
Es
beugrott minden
Mar jartam
ott
Es meg
jarni is fogok
Es talan
majd var ott meg az osom ram
Regi
tortenetekkel
Tobbre nem
emlekszem
Pedig meg
rengeteg dolog tortent
Bizonyara
az volt a tulvilag
Aztan az
osom is furdott a masik medenceben, amibe belepisiltem
De ott
minden tiszta volt
A kortol
megtisztult minden
Es most
hogy leirom ezt
Eszembe
hut, hogy a Karnevalban
Olvastam
hasonlot, es az volt hatassal ram
Pedig mar
egy hete befejeztem
Csodalatos
konyv volt
Egyszer
azt almodtam, hogy talalkoztam egy 19. szazadi lannyal,
Aki fuzot
meg kalapot visel, ahogy az ideaink hazudjak nekunk
Es ultunk
a reten a fa alatt
Es
piknikeztunk
Es
szerelmes voltam
Es azt
almodtam, hogy nagyon boldog vagyok
Es meg
napokig jart a lany arca a fejemben
Azzal a
kalappal
Persze
kicsi voltam meg
Biztos
kamasz
Egyszer
pedig egy buzi vampirral almodtam, aki uldozott minket elhagyott
raktarepuletben
Mindenkit
elkapott
Vegul
engem is, elkapta a cipom
De lejott
a cipom
Es
megmenekultem
Egyszer a
Marson menekultem IFAs uldozoim elol
Katonak
voltak
Oriasi,
havas, gyoyoru szikla volt ott
Akkora,
mint egy hegy
Vegul
lefele kusztam ulve egy szuk voros jaratban
Es nagyon
boldog voltam
Egyszer
pedig azt almodtam, hogy az egesz eletem, minden, amit hittem, egy
nagy hazugsag
Csak
ennyit almodtam, ezt az elemi ereju erzest, hogy nem szamit semmi,
miden hazugsag, minden harcom rossz iranyba visz
Napokig
elt bennem
Csak
jartam az emberek kozott
Es tudtam
hogy ez csak egy alom
Igen
Azt
almodtam, hogy a valosag csak alom
Es
mosolyogtam, mert tudtam, hogy ami mogotte van
Hat tizenhat van UTC
És már a billentyűn minden ujjam
Popupol már az updater
Azért villog hogy megtanuljam
Hiába tiltatnám újra le
Firefox tizenegy átkozott tabja
Gépelném beléjük jelszavam
De már a fókusz elveszett
Like balloon in a wasteland
Pellucid grapes without one seed:
Like Laura and Lizzie on the goblin market
Mátraverebély-Szentkút
Kiöntött medréből ma minden patak
Özönvíz törne a Földre
Internet shogidojo
Mellé kattintottam akkor
S elvesztettem egy sárkánylovast
Nagyon szikrázott a monitor
Csigák hordái járnak a kert latt
Csigák ezrei radírozószájjal
Falják a növények szervit
Faszér vagyunk e bolygón
Eltelt már azóta tíz perc
Hat huszonnyolc van UTC
Jönnek már a munkatársak
Kávésbögrék közt matatnak megfakult ujjaik
Még élnek a hétvégi élmények
Gép előtt ülésről esőben
Medrükből kiöntött remények
Nulla szinten a vércukrom
Kinn a kertben figyel egy mély void
Fekete ráncait simítom
Mint Jezabel elromlott démonit
Én vagyok a redőnynyelő
Redőnyökben erőnyerő
Ha egy redőny nem jön elő
Akkor annak előnye nő
De a végén
Lenyeli a redőnynyelő
Ha én medveállatka volnék
Hamarosan betokozódnék
Pár hét volna röpke életem
De betokozódva
A 20 éves kort is megérhetem
Ha én membránocska volnék
Egész nap csak rángatóznék
Nem törődnék semmi mással
Csak az ozmózisnyomással
Péntek van és az emberek csak téblábolnak itt
Kockával kidobom a következő év szabadságait
Mélázva javítom haldokló projektek Deployment Guidejait
Mint arany tuzmadár azbesztcsőrével égő szárnyait
Retkes szendvics
Retkes szendvics
Retkes szendvicset ettem
Tegnap és azelőtt
Csípett
Csípett a retek
Pedig puha volt
Pedig finom volt
Anyám vette nekem
Szeretet kertjében szedte
Spárban
Cannot seek the darkened skies
Korán jöttem
Mit csináljak még
Fél kilencig?
Cannot seek the darkened skies
Roland likes how we cannot seek te darkened skies...
Gyöngyvirágos tölgyesben osonva bújkáló
Elárvult lelkű jugijó vagyok
Fejem fölött egy fehér buborékban
Pöffedve durrannak vén SQL-commandok
Óckodva tátom rozsdás csőröm
S tárcsázza Törpszakáll számát már ujjam
Hogy óriás rovátkolt barmok ostromára
Ezúton a kedves szocialista törptársadalom figyelmét felhívjam
Cserszömörce hűs lombja rejtekéből
1200-as attackkal támadok
Tudom, hogy Mirror force lesz a jussom
Én csak egy kicsi jugijó vagyok.
Effektem ereje fellobog
Bődülve reccsennek tört kövek
Bújik a felejtés kútjából elő
Soggothtal kevert cserfes aquirgyerek
Tékozolt ősi jussán
Szalvétákat tépdelve mereng
Csendben lapulva figyeli őket
Harmatos füvek közt vígan hempergőket
Tört szárnyú, pityergő Red Eyes Black Zombie Dragon
jó lenne már feküdni kinnt meleg eső kopogtatja hátam csak én és a törpék játszunk a sárban meztelenül ülünk egy kékszín szobában figyeli egy vigyázó ébredező driáq feljön a fehér hold szép lesz ez a világ én ismerek egy óelfet, ő beszélt róluk mely földön lakik ő? Ynev világában tanyáz nincs accountja facebookon pedig farmvillezne minden szerda reggel pixelretket vetne örömmel aratná articsókaföldjét pegazus szántaná lucernája zöldjét látjátok feleim ennyi vagyok csak az én pici pónim egy gyenge spinoffja
Elszáradt, szerteenyészett kis filodendrongyerek
Pikachu, alma, bögrék és filterek
Átlátszó zacskókban túlérő kivik
Vajízű delmás doboz
Könyörület-pezsgő
Egy nem a konténerből kivett kúszónövény
Ép műanyagvilla, még nyálas
Majomkenyérfát féltve óvó kerámiahattyú
Habműanyag ételtartó a Bani-Hamiból
Virágföld
Általam megivásra soha nem kerülő kóla
Alátét nélküli villogó műegér
Étkezési utalványok maradvány szennypapírjai
Vízzel félig teli locsoló
Törött pattogós gumilabda
Lyukasztott márványkocka-gyertyatartón
Kedd reggel van, korább, mint tegnap
Nincs itt semmi ember, mind otthon hortyog
Vagy épp meleg omnia illatára ébred
Vagy épp mászkálnak még rajta a gyerekei egy utolsót, mielőtt iskolába mennek.
Vagy épp harminccal tolatnak egy dugóelkerülő, jéggel fedett hosszú sikátor utolsó harmadánál
Többet nem vagyok hajlandó tippelni
Arról, hogy mit tesznek mások
Mert inkább magamról beszélék
Mert ez a legérdekesebb téma
Még nem ittam kávét ma
Nem merem megvizsgálni a helyzetet a kiskonyhában
Persze üvegből vágott halformáktól is tarthatnék ott
De igazából az emésztő, passzív űr ígérete mérgez, mely csempészett szubtérhasító fegyver szivárványszínben játszó csóvájaként terpeszkedhet már csak mélabúval fel-felidézett közepes méretű kávéfőzőgépeink helyén
Lelkes vagyok és erőtől duzzadó
Hétfő reggel egy friss, ropogós új projekt
Lekódolnék mindent mi lekódolandó
De nem lehet
Design specification-t olvasok
Itt fekszik előttem kompatibility módban
Fehér háttér előtt hangyányi fekete pixelek
Betűk
Ilyen egy apidokumentáció
Lelkes vagyok és erőtől duzzadó
Lelkes vagyok és erőtől duzzadó
Korábban sikerült kávét kinyernem
Masszív, testes gépből
Ezért e lendület
De persze törik meg lassan
Még csak tíz óra negyvenkilenc van
De a szemfájás fekete leple
Szép lassan eltemet
Szünetet iktatok hát be
S azalatt írom e versemet
Megyek vizelni egy kicsit
Kollegám kérdésére is válaszok
Szomorú lennék, de sajnos még nem tudok
Mert ez még itt csak a hétfő délelőtt
Minden oly zamatos, cserfes, múlón üres
Mint a nihilista szövetség
Alakuló ülése egy nyári reggelen
Százéves bókoló tölgyek közt
Eldugott kis tisztás peremén
Névjegykátyasablontervezetet osztogat
Égszínkék ruhájú múló tünemény
Nemrégen végzett egy tál padlizsánkrémmel
Tál padlizsámkrémnek elkészítésével
S bámulják a csendben lengedező fákat
Mind közül a legnagyobb nihilistákat...
Most persze azt hiszed, enni voltam.
Melósban valami fonnyadt húst
Vagy egy kis olajban úszó levest
Amit valamelyik ételcég vetett nekem.
De nem.
Ha kicsit is figyelnél a finom részletekre
Mint ahogy mondjuk a youtube-os linkekre
Akkor persze látnád, hogy szakadt cipőm nyirkos
Hosszú fekete prémkabátomból
Valami enyhe nyírfaillat lebben.
De persze leszarod.
Biztos vagyok ebben.
Lehet, hogy kondizni, fallabdázni voltam?
Lehet, hogy dohányzó énemnek hódoltam?
Hát persze hogy nem.
Mert amit csináltam, arra nincs szavad.
Én csak simán jártam, míg a lelkem szaladt.
Mint a Sári csikó akkor egyszer ősszel.
Rúgkapált és versenyt ordított a széllel.
Szalmát raktunk akkor
Elmúló csomókba
Szekér és nem traktor
Hordta be az ólba
Nagyapám vezette, csendben bóbiskolva.
Mentem balra jobbra, fel s alá
E rozsdás, pusztuló gyártelep vasbeton kerítése mentén
Olyan helyekre álltam, ahol ember még nem állt előttem.
Mert az emberek nem állnak olyan helyekre, ahol nincs valami, ami miatt oda lehet állni.
Ezért mindig a sok ember ugyanazokon a helyeken áll
Mohát és borostyánt lestem, tört ágú ostorfa nézte.
Hósúlytól letiport bokrokat.
De persze ez neked csak parkoló.
Hányok tőled.
Sajnálom.
Kurva nagy nyüzsgés mindegyik mozog
Vibráló fények, őrjítő zajok
Mi olyan fontos emberek?
Minek nyüzsögtök úgy?
A databasecímkén nincs identityconstraint.
Nyomjál rá egy replytoallt, hogy neked jó és csá...
Biztos mítingekről áramoltatok ki.
Most meg nevettek, kacarásztok itten.
Inkább bekapok egy újabb szerb csokit.
Visual studióban gépelem az egészet.
Így legalább úgy néz ki, mintha dolgoznék.
Mindenki ezt a monitort nézi
Ezen a gyűlöletes, rothadt új helyen.
Zamiokulkasz lustán bólogat.
Konnektáljál akkor egyszerre Kínába meg Amerikába.
Csak fújom újra és újra, meg nem állva a színes szélforgókat.
Kiújulú asztmámmal is némán dacolok.
Az összes entitásra
Nagy ívből...
Nullreference exception
NullReferenceException uses the HRESULT COR_E_NULLREFERENCE, which
has the value 0x80004003.
private void
OnSizeChanged(object sender, EventArgs e)
{
this.Width = Application.Current.Host.Content.ActualWidth *
0.9;
this.Height = Application.Current.Host.Content.ActualHeight *
0.9;
}
rámnyitott reggel és kért a körtelémbol
ergonómikus egérpadomra
csorgatta nyálát
Rágom magam át vastag műanyagógyűrűn
Olyan ez a munka, rutinból combóboxot hozzáadni a UIhoz
Mintha lelketlen, vérzőszemű apró szúféle rovátkolt barom lennék,
ami vastag fekete bakelithártyán rágja át magán valami mállón
dohos, nemlétező könyvek hiú, ködös ígéretével a túloldalon
Hasam csak tartály, melybe fehér masszát töltök ismét és ismét,
hogy menjen tovább az óriás vasszörny, az önostorozó fekete
rozsdás, nyikorgó fémrobot - jelzőkkel szórva tele az estét - ,
mely Én vagyok.
Nyáladzó, ferdetomporú szürke unikornis.
Vároromról néző, rideg, kiszáradt őskőris görbe markát karmoló
ijedt kislány.
Alatta higanytóban puffog, burjánzik, bugyog-bugyborékol százezer,
egyenként nemszámító, közönbös acélpatkány.
Nem rozsdamentes, hanem kemény fémből van.
Átégett heges szemmel mered az egyik tenyérnyi lóantilopszobros
amuletére.
The lengvidzs iz different.
Mer a Prelogin lje mért kisbetűs.
Gombaleves
Nem vagyok ihletett hangulatban.
Ilyenkor nem írok verseket.
Nem lesz a versekben nyirkos fahíd.
Semmilyen rózsaszín nyers retek.
Nem sírnak benne vonuló bálnák,
Sekélyes tengerben megrekedt
Fanyelű crantai hajók sem
Üldöznek ásító erveket.
Nem fáj a szemem és nincs füles
Zajokra nem vevő fülemen
Nem ülnek mellettem kollegák
Méghozzá azért, mert mind elmentek ebédelni.
De nem gombalevest.
Valami rovarok másznak a testemen
Valami szívókát dugdosnak bőrömbe
Valami új embert ültettek mellém ma
Széles műanyag Queczalcoatlus-
Koponyát vizsgál most egyik szemem
Kávét kell dobnom a nap elé most koncnak
Szerencsére semmire sem emlékezem
Vendége vagyok egy elhagyott csarnoknak
Barnabőrös szennyvíztavacska középen
Especially the project plan
Szürrealista complaint-generátor
Faszénbe süllyesztett sajtnak kis hengere
Hosszú, leomló hajak tengerében
Feketén bólongat tűztevék tenyere
Kőkorlátra tenyerel a vén király
Sután int lenézett népének
Pink hóhér integet a bitó felől
Rovátkolt barmok szájukba tennének
Hat igen, itt vagyok az USAban, a lehetosegek, a szabadsag, a tudatlan taxisok es nem mukodo wc-k vilagaban. Nem ismerik a wckefe fogalmat, ezert a hotelban a wc eldugulasakor nem tudtam mast tenni, mint... a tobbit a fantaziara bizom...
Mindenesetre nem eleg jo az angolom ahhoz, hogy a portan illemtudoan elmondjam, hogy sajnos nem akar lemenni a sz@r a wcben...
Igy hat mint oly sokszor indulasom ota, magamnak kellett megoldanom a helyzetet.
Amugy kedves itt mindenki, rengeteg kulfoldi van, es ilyenkor kettonk angol tudasanak metszete eleg szuk es zavart csatorna, meg a minimalis kommunikaciohoz is.
Siman tudnek ekezetes billentyuzetkiosztast beallitani, dehat direkt nem fogok, hogy szenvedjetek, legalabb egy kicsit megizleljetek az en Sufferingombol.
Vegtelenul egyedul vagyok itt.
Meg szerencse, hogy mindenki kedves, meg van gardedamom, aki furikaz mindenhova
Rengeteg szemetet termelnek minden nap, mert minden muanyagba van csomagolva, kis adagokban, peldaul a reggelihez a vajbol harom csomag kell egy kenesre. Pont a sok szemet miatt sok nagy szemetkosar van, hogy ferjen. Mindig uj papirpoharbol isznak. Na azert nem olyan gonoszok. Mindent rengeteg jeggel isznak. A kave tenyleg ilyen hig lotty. Lotty
Milyen jo szo: lotty
A ket Lotty
Vannak konyvek a hotelben, es lattam ott kisgyereket, aki igeden nyelven beszelt! Meg sose hallottam gyereket angolul beszelni. El se birom kepzelni, mit csinalnak a gyerekek mondjuk Marokko hatarvideken.
A hotelbe erve elso latasra megallapitottak rolam, hogy Mid-West -rol, kozepnyugatrol erkeztem. Azota sikerult borotvat szereznek, es olyan nagy elannal borotvalkoztam meg, hogy csak na. Kis sebhelyek tarkitjak immar arcom aljat prem helyett.
Nem nagyon voltam sehol, az a biztos.
Majd hetvegen bemegyek Chicagoba, felmegyek a Fekete Toronyba, hogy megnezzem a nagy tavat, amit a gleccserek vajtak ki errefele az amerikaiaknak. Ma eloszor nem lesz vacsora a hotelban. Szerencsere reggel elraktam egy almat. A tvben rengeteg reklam van, neha szakitja csak meg egy-egy rovidebb filmblokk, de abban is angolul beszelnek. Van hurikanelorejelzes. Az emberek itt folyamatosan nezik a muholdfelveteleket a nagy viharokrol. Tegnap is volt eso este. Valtozekony az ido, hiaba van eso, akkor is meleg van. Es a Humidity keremszepen, az eszveszto, arrol is lehet beszelni...
Na, meg jelentkezem.
Darwinian Poetry 18961:
you lie beautiful
beating beyond love
imagine humming forest after
cheerfulness and willows
and the careless
I perhaps love nothingness
Darwinian Poetry19868:
frost fall and farther and oh a passion imagine humming forest
like ages and derailing sure revealing
oracles enchanting chasms
for you stars
Nem ölte valaki meg magát
Az hozta ránk e szép időt
Söt a Nap, nimfák táncolnak a bordélyműhelyek előtt
Hol az igazság mostanában?
Varacskosdisznó tomporában.
Nehézgépszörnyek sárga tetoválással
Torlaszolták el reggel az utat
Választani lehetett, hogy egy rakodókanál alatt megyek el,
Ami tele van bitumennel
Vagy belegázolok a reggeli csúcsforgalomba
Ment előttem egy lány
Egy lovagias építőlegény
Előzékenyen átinvitálta a kanál alatt
Én követtem
Izzzó bitumenen lépkedtünk
Kiflivégeket szórtunk el, hogy visszataláljunk
Nem a madarak csipegették fel őket.
HANEM PORRÁ SZUBLIMÁLTAK AZ IZZÓ ASZFALTOOOOOOOONNNNNNNN
Fekete hegyeken fekete kő
Fekete Kiában fekete nő
Fekete olajban fekete gép
Fekete keretben fekete kép
Fekete gödörben fekete szem
Kiszívja Debrecen az életem
Fekete éjjelen nem aludhatok
Fekete keretben nyitott ablakok
Fekete tüdőmben fekete máz
Fekete asztmában fekete láz
Fekete autók fekete úton
Fekete tetemek ében dögkúton
Fekete nap vár rám fekete esttel
Fekete ágyamba fekete testtel
Feketén fetrengek álomra várva
Fekete autók, fekete lárma
Fekete főnököm feketén megfedd
Feketén meredsz rá, gyáván, hogy megtedd
Fekete jövőtől szabadulnál akkor
Fekete földeken boronál a traktor
Fekete asztalon fekete hurka
Fekete rovarnak fekete burka
Fekete tündérek, fekete zászló
Fekete álomkép, fekete zárszó...
Továbbmegy az élet
Régi kristályévek
Kőacélból formált
Macskás gereblyéket
Tart az állam számon
Vállam szamárháton
Pihen minden éjjel
Bíboros fekéllyel
Küzd a testem este
Reste beste leste
Egész nap a fűben
Lesz-e veszte teste
Kapafogú párka
Érkezik egy szánon
Bizonytalan fürjek
Csipognak az ágon
Alattuk a folyó
Nyílt törésbe ömlik
Törtgerincű manó
Szénszürke csinovnyik
Teleportadagját
Újzélandba váltja
Minden éjjel várja
Miniszoknyás párja
Fejükkel hátrafordulnak
Teknősök mennek a gáton
Önmagát ismétlő álmok
Kismacskás iskolatáska
8 Baci Yamatot nyomna
Péceli dragonyoshorda
Tette át a térkőgáton
Fehér lánggal égő lábnyom
Hulla másnapos vagyok
Minden szkriptre rányomok
10 Commentet
9 Printfet
8 Kicsi fixet
7 Deres táltost
6 Puttonyarcú Rohadásdémont
5 görög
5 török
5 a földön hömpörög
4 éve nyílnak a szubpixelek
2 szemmel nézi a hülyegyerek
1 esély elmúlik pont most
3 lapát kerget egy font kost
S macskákat fényképpez szemétdombokon
Harmatos hajnalban harasztot harvesztál
Reccsen a kultivátor
Rezignált sóhaja messze száll
Próbálom demoralizálni
De nem tudja, mi az a szó
Trabanttal mentél a gáton
Parkoló zöld autó
Megvárom még, míg múlik a sárga
Piros audimban mézes gázt adok
Nem vár rám kanász a pusztaságban
Mekdonáldszba lassan ballagok
Dögszagú koncon rágodom
Megette régen a fene
Faszér vagyunk e Földön
Mért ilyen hangos a zene...
Fejükkel hátrafurdulnak
Remegő szénszürke mancsok
Unottan ismétlem önmagam
Krómozott acélagancsok
Nem látják belülről terhüket
Barnító vektorral isszák
Kert alatt véget ér a tó
Kő alatt csillám pisztráng
Nem rakhatsz fel sp3-mat
Uknown error figyel a gépből
Nem sikerült átmásolni egy fájlt
Nem mondom meg, melyiket, hová, miért, hogy egész nap szenvedj
Nüansznyi poén az élet
Kert alatt karshordák lesnek
Hozzátok elém a péket!
Lenmagot kenyeret esznek!
Kőkorlátra tenyerel a vén király
Sután int lenézett népének
Fekete zászlóknak tornyai
Ajkukról ordít a népének...
Fekete autók jönnek
Hófehér terhüket hozzák
Fejükkel hátrafordulnak
Sejpítő kék vakondcsordák
Kacagó kanászuk nézi
Drivethroughban vonulnak végig
Grillezett bigmeket várnak
Kolbászos sajt nélkül kérik
Krómozott acélagancsok
Nikkeles fémfelnis karmok
Sújtásos olajtartályok
Elcsépelt körmötlen majmok
Fejükkel hátrafordulnak
Halottan merednek régen
Virágos üvegkoporsó
Nyuszikkal suhannak szépen
Gyűlik az Isten haragja
Befülledt hangadó rétek
Ordít a lélek harangja
Szerdára esik a péntek...
Nem megy a vektor, a szubpixelek
Üvöltve ordít a hülyegyerek
Frank módra hajlított hordó
Renegát kék cukorborsó
Nem megy a magasztos ének
Kihunynak lassan a fények
Álmomban gurul a labda
Öreg nő ül le a padra
Ragadós lapok közt tallóz
Kávéját gyorsan kavarja
Műanyagkanállal méri
Műűanyag pohárban tartja
Kiméra diófaágon
Kegyetlen orrmaró bűzben
Görcsösen érte fohászkodsz
Kék hajad lebben a tűzben
Rólam
Én én vagyok. Kicsi vagyok, székre állok, de hiába kiáltok, mert befogják a számat.
Blogroll
- Nincsenek kedvenc blogok
